A rózsaszín ködtől a mély összetartozásig – te hol tartasz a párkapcsolatodban?

Több száz emberi kapcsolatunkból csak néhány van, ami igazán számít. Hogyan lesz kettőből egy? Miként alakul át a kapcsolatunk az idő előrehaladtával? És mire érdemes fokozottan figyelnünk, hogy megóvjuk a kettőnk közötti egységet, és megtapasztaljuk a valódi, mély összetartozást?

A legtöbben tartós és mély szerelemre vágyunk. Egy olyan társra, akivel leélhetünk egy élményekkel teli, szeretetben gazdag közös életet. A szerencsésebbeknek hamar sikerülhet rátalálniuk erre a partnerre, a többség viszont akár hosszasan is keresgél, mire igazi szerelemre lel. A keresgélés során emberek lépnek be az életünkbe, majd – ha nem bizonyulnak megfelelő társnak – távoznak onnan. Sokan azt hiszik, ez pusztán csak a nem megfelelő párválasztáson múlik. Azonban a valóság az, hogy

minden egyes kapcsolat különböző állomásokon megy keresztül. Akadnak olyanok, amelyekben érdemes megállnunk és elidőznünk, viszont vannak kihívásokkal tarkított szakaszok is.

Kisebb-nagyobb krízisek követik egymást, és akárcsak egy sztrádán, minden egyes állomásnál, kijáratnál eldönthetjük, kihajtunk-e, kilépünk-e az adott kapcsolatból. A legtöbben pedig ilyenkor teszik le a voksukat a szakítás, válás mellett. Persze, ha nem térünk le az útról, és nap mint nap a másikat és a kapcsolatot választjuk a kijárat (szakítás, válás) helyett, megtapasztalhatjuk az összetartozás egyik legmagasabb fokát. Lássuk részletesen, milyen szakaszokon haladunk végig, ha párkapcsolatban vagyunk!

A kapcsolatok öt legfontosabb állomása

Jed Diamond, amerikai pszichoterapeuta és házassági tanácsadó szerint minden párkapcsolat a következő 5 fejlődési szakaszon megy keresztül:

#1 Rózsaszín ködben úszó szerelem

Pillangók a hasban, vágyakozással vegyített izgatottság és reményteli várakozás minden egyes találkozó előtt? Valószínűleg a legtöbben átéltük már egy szerelem kezdeti mámorító érzését. Ilyenkor olyan intenzív érzéskavalkád és hormonkoktél kavarog bennünk, mintha csak egy tudatmódosító szer hatása alatt lennénk. Folyton a másikkal szeretnénk lenni, elvesznénk benne legszívesebben.

„Egyet kéne lassan: egymásban végződni, mint az imára kulcsolt ujjak” – részlet Závada Péter Ilyen kevésen c. verséből.

Ilyenkor hajlamosak vagyunk vágyainkat, álmainkat, jövőbeli elképzeléseinket a másikra vetíteni, és olyan szűrővel látni a másikat, amely főként a pozitív tulajdonságokon alapszik. Természetesen akármilyen édes ez az érzés, nem tarthat örökké, hiszen lássuk be, akkor szinte teljesen megállna az életünk. Éppen ezért ez az időszak átlagosan az első 1-2 évre jellemző, a legsűrűbb rózsaszín köd azonban már az első néhány hónap után oszlani kezd.

#2 Kettőből egy: a közös élet alapjainak megteremtése

A mámorító szerelem lecsillapodása után már a realitás vizeire átevezve alakítjuk ki a kapcsolat azon pilléreit, amelyek megágyazhatnak a közös jövőnek. A szenvedély ugyan már kevésbé lángol, de a szeretet egyre jobban erősödik a tagok között. Általában ebben a szakaszban vállalnak a párok gyermeket, ami természetesen nemcsak az újdonsült anyát és apát állítja kihívások elé, hanem a kapcsolatot is próbára teszi. Ha ezeken az akadályokon sikerrel továbblendülünk, akkor ebben az időszakban tapasztalhatjuk meg egy stabil kapcsolat biztonságát, egy igazi társ törődését és gondoskodását. Azt gondolhatjuk, hogy ez a szerelem végállomása, azonban ezt a harmonikus érzést komoly viharok zavarják meg a harmadik szakaszban.

#3 Kiábrándulás, krízis

Bár ez csak a harmadik, sokaknak mégis az utolsó állomás. A kapcsolatok többsége itt ér véget, holott ennek az időszaknak a közös erővel történő leküzdése vezet el a valódi, tartós szerelemig. Azonban a vitáktól telített súrlódás, az összecsiszolódás időszakában komoly erőfeszítés és elköteleződés szükséges ahhoz, hogy kitartsunk a másik és a kapcsolat mellett. Az energiáink és az időnk nagy részét elviszi a munka, a háztartás, a gyermeknevelés. Gyakran lehetünk dühösek és kiábrándultak, hiszen

minden porcikánkkal vágyunk arra a szerelemre, ami valaha volt, de nem tudjuk, hová tűnt, arról pedig végképp fogalmunk sincs, hogyan kapjuk vissza.

Megélhetjük azt, hogy elmegyünk egymás mellett, kevesebb kapcsolódási pontunk marad. Az elhidegülést és eltávolodást tudatosan érdemes áthidalnunk. Például úgy, hogy időt szánunk a másikra, az intimitásra, a szexualitásra. Bár lehet, hogy elképesztően nehéz megélni ezt az időszakot, és kevésbé egyértelmű a cél, Winston Churchill szavait idézve: „Ha a poklon mész keresztül, csak menj tovább!" Ebben a szakaszban fejthetjük le partnerünkről azokat az illúziókból és kivetített vágyakból álló réteget, amit a szerelem kezdeti fázisaiban aggattunk rá. Ezzel pedig utat engedünk a valódi összetartozásnak.

#4 A valódi, tartós szeretet időszaka

Szokás mondani, hogy kapcsolatokban sérülünk, de kapcsolatokban is gyógyulunk. Ha túljutunk a harmadik állomás poklán, akkor ezt a gyógyító erejű összetartozást tapasztalhatjuk meg a negyedik szakaszban. Igazi szövetségesekké válhatunk, közös erővel támogathatjuk egymást, és gyógyíthatjuk be korábbi kapcsolódásainkból származó sebeinket.

#5 Mély összetartozás

Ha eddig eljutunk, ezen a szinten tapasztalhatjuk meg azt a zsigeri összhangot, amikor a másiknak már a legkisebb rezdüléseit is értjük és ismerjük. A világban annyi veszély leselkedik ránk, és minden bizonytalan. Viszont a kapcsolatunk legmagasabb szintjén igazi békére és biztonságra lelhetünk egy másik ember mellett.

Jed Diamond szerint, ha két ember képes egymás között megteremteni a békét, akkor a szerelmük és a szeretetük erejét a világ jobbítására is használhatják. Nem véletlen talán, hogy az amerikai terapeuta, miután a legvégsőig végigjárta saját (harmadik!) házasságában ezeket a szakaszokat, házassági tanácsadónak állt, és emberek ezreinek segít eljutni a mély összetartozásig

Forrás: divany.hu

Hirdetés

HIRDETÉS